A lyme-kórnak Magyarországon két bejelentendő formája van:

1. lyme (kokárda) foltos
2. heveny idegrendszeri forma, pozitív lyme teszttel megerősítve

A bejelentést megteheti a kezelőorvos, vagy háziorvos is. Akinél a betegségnek ez a formája található, rákérdezhet kezelő vagy háziorvosánál, hogy bejelentette-e...

Az Országos Epidemiológiai Központ válasza (avagy a hivatalos magyar álláspont):

Köszönjük megkeresését. Kérdéseivel kapcsolatban az Országos Epidemiológai Központ adott tájékoztatást. Egyúttal tisztelettel kérjük a szöveg változtatlan formában történő közzétételére. Amennyiben változatást hajtana végre, akkor a publikálás csak visszaegyeztetést követően lehetséges. Megértését köszönjük.

K: Hatályos-e a Lyme-kór bejelentési kötelezettsége? Ellentétes újságcikkeket olvastam a témában.
V: Igen, a betegség Magyarországon 1998. óta bejelentendő fertőző betegség.

K: Ki a felelős a bejelentésért? Több betegtársunk tájékoztatása szerint a körzeti orvos nem hajlandó ennek megtételére, amennyiben a pozitív laboreredmény magánlaborban születik.
V: A bejelentést minden orvosnak meg kell tennie, aki diagnosztizálja a betegség meghatározott formáit. A bejelentésnek azonban a pozitív laboratóriumi eredmény nem az egyetlen kritériuma.
A betegségnek csak két formája bejelentendő, a vándorló bőrpír (erythema migrans) és a heveny idegrendszeri borreliosis. A 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 1.sz. melléklete meghatározza azokat a tüneteket és laboratóriumi vizsgálatokat is, amelyek alapján eldönthető, hogy a betegség bejelentendő-e. A járványügyi célú bejelentés azt célozza, hogy meghatározható legyen, hogy a beteg mikor és hol fertőződött (tehát meghatározni, hogy mikor és hol terjed a kórokozó, ennek alapján hol kell az embereknek számítaniuk a fertőzésre és védekezniük ellene). Mivel hónapok, évek múlva ez visszamenőleg nem lehetséges, ezért csak a heveny kórképekre vonatkozik a bejelentés. A betegség krónikus formái tehát járványügyi szempontból nem bejelentendőek. A betegség korai formája, a vándorló bőrpír esetén laboratóriumi vizsgálat nem szükséges; a diagnózist az orvos a típusos bőrelváltozás alapján megállapítja, és megfelelő terápiás szert ír fel.

K: A bejelentési kötelezettség megtehető a beteg részéről is?
V: Nem, a bejelentés a kezelőorvos feladata és kötelezettsége. Az orvos a rendelkezésre álló klinikai adatok és laboratóriumi vizsgálatok alapján dönti el, hogy fennáll-e a betegség, illetve annak bejelentési kötelezettség alá eső formája.

K: Van -e lehetőség a körzeti orvos adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésének leellenőrzésére a beteg részéről, illetve amennyiben ez nem szerepel a nyilvántartásban, a személyes bejelentésre? Ennek komoly jelentősége van, hiszen a világ valamennyi országában a Lyme kórban szenvedők száma erősen alulreprezentált.
V: A fertőző betegek bejelentésének ellenőrzése az egészségügyi hatóság (járási népegészségügyi intézet, megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) feladata. A beteg azonban panaszt/bejelentést tehet az egészségügyi hatóságnak, ha olyan információja van, hogy az orvos nem tett bejelentést, és akkor az egészségügyi hatóság a panaszt kivizsgálja.

K: Az ANTSZ részéről van -e útmutató / tájékoztató a véradást illetően? Különös tekintettel a kullancs okozta babesiozisra, Amerikában vérátömlesztéssel száz feletti a fertőzések száma. Magyarországon az állatorvosok tisztában vannak a betegség létezésével, ez azonban nem mondható el a körzeti orvosokról. Ugyanaz a kullancs csíp meg minket, embereket is.
V: A véradást megelőzően egy kérdőívet kell kitöltenie minden véradónak, ekkor van lehetőség jelezni azt, hogy volt-e vérrel átvihető fertőzése vagy olyan esemény a kórelőzményében, ami kérdésessé teszi a véradomány biztonságosságát (pl. egészségügyi beavatkozás, tetoválás, stb.).

K: Létezik illetve mennyire kötelező jellegű a kezelőorvosra nézve a Lyme-kór kezelésének iránymutatása?
Igen, a Lyme betegség diagnosztikájának és kezelésének szabályait jelenleg az Infektológiai Szakmai Kollégium által 2011-ben összeállított, és az Egészségügyi Közlönyben megjelent szakmai irányelv írja elő. [A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve a Lyme borreliosis klinikai és laboratóriumi diagnosztizálásától és kezeléséről; Egészségügyi Közlöny, VXI. évfolyam, 7. szám (2011)] Betartása kötelező, de indokolt esetben dokumentált módon eltérhet tőle az orvos.

K: Semmibe veheti -e a magánlaborban készült pozitív tesztet a kezelőorvos arra hivatkozva, hogy az álpozitív? A TB által támogatott ELISA teszt megbízhatóságát 40%-osra teszik, a gyártó használati útmutatásában szerepel, hogy diagnosztikára nem alkalmas.

V: Az eredmények elfogadhatósága nem attól függ, hogy laboratórium állami vagy magánkézben van-e. Valamennyi, Lyme diagnosztikai vizsgálatokat végző laboratóriumnak garanciát kell nyújtania az általa végzett vizsgálatok minőségére. Ez a működés illetve vizsgálatok akkreditációjával, körvizsgálatokban való folyamatos ellenőrzésével valósul meg. (Lásd a következő pontot is).
Nincs egyetlen TB által támogatott teszt. A teszt „megbízhatóságára” vonatkozó adat ilyen formában nem adható meg, a tesztek érzékenysége és specificitása a betegség stádiuma és az alkalmazott teszt függvénye. A korai szakban levett minták esetében a tesztek érzékenysége alacsonyabb, míg a késői stádiumban a megfelelően kiválasztott és alkalmazott tesztek nagy megbízhatósággal adnak pozitív eredményt a betegség fennállása esetén.

K: Melyik gyártó a beszállítója Magyarországnak és mi áll a teszthez mellékelt manuálban erre vonatkozóan?
V: Nincs egységes beszállító, az egyes laboratóriumok saját hatáskörébe tartozik az általuk alkalmazott, CE jelzésű teszt megválasztása. A tesztek értékelési módja ennek megfelelően különböző lehet, azonban a laboratórium felelőssége, hogy biztosítsa, az alkalmazott teszt és a vizsgálat kivitelezésének módja a minőségi követelményeknek eleget tesz. Ennek ellenőrzésére a laboratóriumnak minőségbiztosítási eljárással (NAT vagy ISO minősítéssel) kell rendelkeznie, és vizsgálatait hazai illetve nemzetközi körkísérletekben rendszeresen ellenőriztetnie kell. Ez a laboratóriumok számára valójában „rendszeres vizsgát” jelent, ahol igazolniuk kell, hogy azonos mintát feldolgozva a referencia-laboratóriumokéval egyező eredményre jutnak.

K: Amerikában több államban törvény rendelkezik arról, hogy a beteget tájékoztatni köteles a kezelőorvosa: a negatív laboreredmény NEM jelenti a Lyme - kór kizárását, klinikai diagnosztikára van szükség. Terveznek -e hasonló lépéseket Magyarországon?
V: Az orvos tájékoztatási kötelezettsége nem csak Lyme-kór, hanem valamennyi betegség esetében fennáll. Az orvos tájékoztatja a beteget arról, hogy korai esetben a szerológiai vizsgálat negativitása nem zárja ki Lyme kór lehetőségét, szükség esetén ismételt vizsgálatot javasol. Amennyiben az orvos a Lyme-kór korai formájára jellemző típusos bőrtüneteket lát, a kezelés megkezdésével nem szükséges várni a laboratóriumi vizsgálat eredményére, amely ebben a fázisban még valóban negatív is lehet.
A betegnek azonban arról is korrekt tájékoztatást kell kapnia, hogy a pozitív szerológiai lelet önmagában nem a Lyme-kór diagnózisa, az eredmény jelentheti azt is, hogy valaki a múltban átvészelte a fertőzést. Ennek megítélése a kezelőorvos feladata, aki a laboratóriumi eredményeket az aktuális klinikai tünetekkel összevetve dönt a kezelés és a bejelentés szükségességéről, az eseteges kontroll vizsgálatokról.

Presets
Main Style
Patterns
Accent Color
Apply