A kullancsok

A kullancsok parazita életmódot folytató élőlények, amelyek az ember, szárazföldi emlősök, madarak, hüllők, esetleg kétéltűek bőrén rögzülve, azok vérével táplálkoznak. A vérszívás során számos kórokozót juttathatnak be a gazda vérkeringésébe, így az ember és a háziállatok kellemetlen, akár végzetes élősködőiként, érthető, hogy a "nemszeretem" állatok közé tartoznak. Ennek ellenére érdemes közelebbről megismerni őket, és megérteni azt a sokrétű és kifinomult eszköztárat, amely evolúciójuk során ehhez a különleges életmódhoz való alkalmazkodást tette lehetővé számukra.

Tévhit tehát a médiában vagy gyakran az orvosi köznyelvben is kialakult nézet, miszerint a kullancsok rovarok lennének, hiszen azokkal legfeljebb távoli rokonságban állnak. Valójában a kullancsok a legnagyobb méretű atkák, amelyeknek 702 faját írták le világszerte, ezek közül Magyarországon kb. 20 kullancsfaj előfordulása ismert.

A kullancsoknak három aktív, mozgásra képes fejlődési alakjuk van: a lárva, a nimfa és az adult (nőstény vagy hím). Mindhárom stádiumnak vért kell szívnia élete folyamán ahhoz, hogy továbbfejlődjön. Az 1 mm-nél is kisebb lárva hatlábú (1. ábra). A nimfák 1-2 mm közöttiek, már nyolc lábbal rendelkeznek, de még nem alakultak ki ivarszerveik, és kisebbek, mint az adultok. A nőstény és hím kullancs az adott fajra jellemző legnagyobb méretű stádium (2,4-5,8 mm), és négy pár lábbal rendelkezik. A hímek a háti testfelületükön lévő pajzs segítségével különböztethetőek meg a nőstényektől. Ez a pajzs az egész testfelületet borítja a hímeknél, míg a nőstényeknél (a lárvákhoz és nimfákhoz hasonlóan) csak az elülső testfelszínt.

Kullancs

Kullancs

Kullancs

Kullancs

Kullancs

Kullancs

Kullancs

Kullancs

Kullancs

 

A kullancsok életmódjáról, fejlődési ciklusáról, testfelépítéséről bővebben a Kullancsok oldalon olvashatsz.

 

 

Presets
Main Style
Patterns
Accent Color
Apply